Rendezvény helyszínek

Mogyoród

Töki pompos

A község Budapesttől 18 km-re található az M3-as autópálya mentén, a Gödöllői-dombság egyik völgyében. Legmagasabb pontja a Somlyó-hegy, (Gyertyános 326m) mely már az autópályáról is messziről látszik. Fekvésének sajátossága, hogy a lüktető, mozgalmas főváros 5 percre van autóval, a település azonban megőrizte nyugodt, falusias légkörét. Éppen ezért egyre többen fedezik fel és használják ki az ebben rejlő adottságokat és költöznek ide.

Nagykanizsa

Töki pompos

Zala megye déli részén, a Mura folyótól 13 km-nyire északkeletre, a Zalát és a Murát összekötő Principális-csatorna két oldalán épült. Alacsony (100-110 m) fekvésű vidék, a hajdani mocsárvilág lecsapolására számos csatorna szeli át meg át a környékbeli nedves réteket, legelőket. A várostól északra, északnyugatra 200 m-t meghaladó magasságú erdős dombvidék övezi. A városon halad át a 7-es főút. Nagykanizsa a Nyugat-Dunántúli Régió legdélebbi városa.

Orfű

Töki pompos

Orfű község Baranya megyében, a Pécsi kistérségben.
A falu Pécstől mintegy 14 km-re fekszik észak-északnyugati irányban, a Mecsek hegyhát közepén.

Már a történelem előtti időkben laktak a területen emberek. Jelenlétüket a környéken megtalált használati eszközök igazolják. Erdőlakó, kóborló, vadászó, gyűjtögető életmódot folytattak. A táj természeti adottságai, a hegy, a patakokban gazdag völgyek és a síkságok változatossága alkalmassá tette a területet a letelepedésre. A kora vaskor idején telepedett meg itt az első ismert nevű nép, az illyrek, őket a kelták követték.

Pilisvörösvár

Töki pompos

Pilisvörösvár (németül Werischwar) város Pest megyében, a Pilisvörösvári kistérségben, Budapesttől 18 km-re északnyugatra, a 10-es út és a Budapest–Esztergom-vasútvonal mentén. A városban lakik - arányait tekintve - hazánk jelenlegi egyik legnagyobb lélekszámú német kisebbsége (2001-ben a 12514 lakosból 2170 fő, tehát több mint 17%-a a teljes népességnek).

Siófok

Töki pompos

Siófok a Balaton keleti medencéjének déli partján fekszik, ott, ahol a Sió ered a tóból. Északról a Balaton, keletről a Mezőföld szélét képező hullámos fennsíkok, délről és nyugatról pedig Külső-Somogynak a Balaton déli oldalára jellemző szelíd lejtésű dombsorai határolják.

Az 1950-es megyerendezésig a Sió határvonal volt Veszprém és Somogy vármegye között; jelenleg Siófok Somogy megyéhez tartozik, annak második legnagyobb városa, egyben a Balaton-part legnagyobb települése. A 20. század során határát többször kiterjesztették, így ma a déli part 70 km-es szakaszából 17 km tartozik hozzá.