Pilisvörösvár

Pilisvörösvár (németül Werischwar) város Pest megyében, a Pilisvörösvári kistérségben, Budapesttől 18 km-re északnyugatra, a 10-es út és a Budapest–Esztergom-vasútvonal mentén. A városban lakik - arányait tekintve - hazánk jelenlegi egyik legnagyobb lélekszámú német kisebbsége (2001-ben a 12514 lakosból 2170 fő, tehát több mint 17%-a a teljes népességnek).

Római tábor állt a város Szabadságliget nevű részén. A középkorban több falu is volt a mai város helyén (Kande, Királyszántó). Ezek a török hódoltság alatt elpusztultak. 1689-ben svábokat telepítettek le, akik megalapították a mai Vörösvárt. 1900-tól változott a neve Pilisvörösvárra.

A település plébániáját 1692-ben alapították, a vasárnapi és búcsúi nagymisék mind a mai napig németnyelvűek. A 18. századtól a vészkorszakig a településen jelentős számú zsidó lakosság élt. 1944-ben 50 családot hurcoltak el, a háború után csak öten tértek vissza. 1946/47 - ben más településekkel ellentétben a német lakosságot nem telepítették ki, ennek okairól mind a mai napig viták folynak. A háború utáni évek németellenes hangulata, a 19. század vége óta hiányzó német anyanyelvi oktatás és a vegyes házasságok egyre nagyobb gyakoriságánák hatására a nyelvi asszmiláció felgyorsult a hatvanas évektől kezdve. Így ma már Vörösvárról legjobb esetben is mint kétnyelvű településről beszélhetünk, annak ellenére, hogy a rendszerváltás óta pozítiv folyamatok zajlottak le a német nyelvi oktatás terén. 1895-től áthalad a falun a Budapest–Esztergom-vasútvonal.[3]

1906 és 1941 között egy belga érdekeltségű társaság (a Budapestvidéki Kőszénbánya Rt.) Lipót aknaüzem néven szénbányát üzemeltetett. A szénbánya 1921-től villamosenergiát is termelt a község részére, 1921-ben jéggyárat és 1932-ben brikettgyárat is létesítettek. A 10-es számú főútvonal közelében a város határában 1908-ban az ország legjobb minőségű és legtisztább dolomitlelőhelyét tárták fel. Az itt található dolomitot napjainkban is bányásszák. Az itt termelt dolomit az építőipari nemesvakolat, az üveggyártás, a festékgyártás és a kohászat fontos anyaga. 1974 óta az ausztriai Terranova céggel közösen üzemeltetik a környezetkímélő üzemet, ami a gumiiparnak, műanyagiparnak is fontos beszállítója. Az üzemet 1993-ban magánosították. A települést 1997-ben városi rangra emelték.

Térkép

Javascript is required to view this map.
2012. augusztus 17-20.